Sziasztok!
A futás számomra továbbra is elsősorban ,,énidő”. Fontos része az életemnek, de nem a legfontosabb.
Igyekszem okosan feszegetni a határaimat. Tavaly két DNF-el zártam/zártuk az évet. Nem vagyok tökéletes, na és akkor mi van? 😊
Legalább megpróbáltam valamit és az már önmagában is fél siker. ,,Várnak haza épségben”- ezt sosem felejtem el. Azt vitatnám, hogy a könnyebb megoldás a feladás…
Az Ultrabalaton Hegyestű Trail… nem ismeretlen számomra az útvonala. 2022-ben csak egy részét láttam a Hegyestű trailnek, mert egy fantasztikus csapat tagjaként futhattam. Ekkor már motoszkált a gondolat a fejemben, hogy jó lenne egyszer egyedül is elindulni az úton. 2023-ban mertem nagyot álmodni és egyéniben álltam a rajthoz. Sok szép emlékkel gazdagodtam az első ,,útamon”, így 2024-ben ismét a Hegyestű távjánál álltam a rajzhoz, de valami nem volt kerek benne nekem. Részben talán ezért is jelentkeztem a PUHT-ra.
Bevallom, nem gondoltam teljesen át, hogy mire is vállalkoztam. Utólag jutottak eszembe olyan apró tényezők, mint például az, hogy nem szeretek éjszaka a tápláléklánc végén állni az erdőben. Félre értés ne essék, nagyon szeretek éjszaka terepen futni, de nem egyedül 😊. Tudom, nem esznek meg az állatok (elvileg) és jobban félnek tőlem…de nekem akkor is Empis jellegű útvonal lesz.
Abban biztos vagyok, hogy hiányozni fog, hogy útközben nem lesz kivel csevegni és most igazán magam leszek, de ennek is megvan a maga szépsége. Az útamon Bori fog ismét segíteni és elviselni 😊. A célom az, hogy épségben beérjünk.