Mikor július 18-án eldőlt, hogy mehetek a PUHT-ra, még bőven voltak kétségeim a projektet illetően, bírni fogja-e a lábam egy héten belül a 270-280 km terepet, 10 ezer körüli szinttel (plusz hét közben az apró, átmozgató/kárfelmérő mocorgások), mindezt két héttel egy 245 km-es aszfaltfutás előtt.
De a Kör kvalira idén ez volt az utolsó sansz, Vadlán szóba sem jöhetett az időpont miatt, szóval kialakult a végleges koncepció: a jól megnyomott mátrai Vadrózsa 160 után egy visszafogott, biztonsági Balaton-felvidék, minél több jókedvvel, napsütéssel, lehetőség szerint éjfél előtti célbaéréssel.
Ami a lényeget illeti: bő 20 km ébresztő-ismerkedő után 10 óra előtt, Hidegkútnál már látszott – az előrejelzésekkel összhangban – fázni ma sem fogunk. Nagyvázsonynál már a fele se volt tréfa, de a hardcore TT-s arcokból álló segítőcsapatom Mariann vezetésével profin teszi a dolgát, pár perces kiállásokkal haladok.
Itt most olyanokat kéne írni, hogy a Puszpáng-szikla után fantasztikus kilátás tárult elém a Hokedli réten, meg milyen nehéz volt felkapaszkodni a Sláfrok-sziklához, de az sajnos nem én vagyok, aki ezeket ismeri.
Én annyit mondhatok, hogy köves út-rét-erdő-erdő-aszfalt-földút-rét-földút-erdő-köves út után érkeztem a pálya legnehezebb részéhez, mely a Köveskál előtti pár kilométerrel kezdődik, és Szentantalfán (75 km) keresztül a Pécsely-Tótvázsony műútig tart.
Itt már túl voltam egy pizza felén is, szerencsére ebbe a tempóba ez is belefért. Az utolsó 30 km már ismerős utakon zajlott, szerencsére izgalmaktól mentesen, már csak a 12 órán belüli teljesítésért hajtva.
Elpukkant 16 SFI gél, 1 db egész sajtos pizza, 4 szelet csoki, 2 téliszalámis zsömle, majdnem 2 liter kóla és kb. 4-4.5 liter víz, így lett a vége 11:49.
Összességében ajánlom mindenkinek akár a hivatalos rendezésű, akár a privát kihívást, aki szeretné magát kipróbálni egy 100 km körüli, zömében futható, nem túl nehéz terepversenyen.
Óriási pluszt adnak az útvonal egyes szakaszai (pl. Koloska-völgy, vagy Köveskál és Szentantalfa környéke, Hegyestű), melyek kompenzálják az útvonal egyéb, izgalmaktól mentes szakaszait.
Külön köszönöm Mariannak és Tibornak a szombati segítséget, nélkülük nem készülhetnék novembertől a Körre.